Ugrás a tartalomhoz

óriás útifű

Adatok

Magyar név: óriás útifű

Latin név: Plantago maxima

Tágabb kategória, magyar: Zárvatermők (törzs)

Tágabb kategória, latin: Angiospermatophyta (phylum)

Szűkebb kategória, magyar: Útifűfélék (család)

Szűkebb kategória, latin: Plantaginaceae (familia)

Fokozottan védett: igen

Természetvédelmi érték: 250 000 Ft

Védetté nyilvánítás éve: 1982

Védelmet biztosító jogszabály melléklete: 1. melléklet

További információk

Szinoníma: –
 
 
Termet: 60–100 (–120) cm Életforma: Hemikryptophyta
Leírása:
Évelő, 60–100 (–120) cm magas, feltűnő növény. Tőálló levelei hosszúkás- vagy tojásdad-lándzsásak (ritkán tojásdadok), felállók. A levélnyél csatornás, egyenlő vagy hosszabb a lemeznél. A 15–25 cm hosszú és 8–15 cm széles levéllemez nyélbe keskenyedően ék vállú, ép szélű vagy ritkásan fogazott, 7–9 erű, kopasz, ill. csak a fonáka gyéren pelyhes-szőrös. A tőkocsány hengeres, finoman barázdált. A virágzat tömött, vastag-hengeres, 8–12 (–20) cm hosszú füzér. A párta színe fehér vagy fehéres-rózsaszín. Termése 3–4 mm hosszú, kupakkal nyíló tok.
 
Virágzása:
június – július / VI – IX.
 
Élőhelye:
Mészkedvelő, kékperjés láprétek, mocsárrétek faja.
 
Előfordulása:
Eurázsiai flóraelem.
Sárköz, Turján-vidék, Tiszántúl.
 
Megjegyzés:
Esetenként könnyen összetéveszthető közeli rokonával, a réti útifűvel (Plantago media). Ez a faj az előbbitől lényegesen eltér a rövid nyelű vagy ülő, és mindkét oldalon rányomott szőrű tőleveleivel és lila füzérvirágzatával.
 
Veszélyeztetettsége: V: 5; H: 4; CB;
 
 
Forrás:
Vidéki Róbert, in Farkas Sándor (szerk.) 1999: Magyarország védett növényei. Mezőgazda Kiadó, Bp., Bartha Dénes in Király Gergely (szerk.) 2009: Új magyar füvészkönyv. Magyarország hajtásos növényei. Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság, Jósvafő.
 

Fajok elterjedése

Galéria

Galéria

Sáv bezárása